Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete
Hungarian Association of Applied Linguists and Language Teachers

A
MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZEK
ÉS NYELVTANÁROK
EGYESÜLETÉNEK
A L A P S Z A B Á L Y A

/EGYSÉGES SZERKEZETBEN A BUDAPESTEN 2008 ÁPRILIS 4. NAPJÁN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSEN ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁSOKKAL/

SZERKESZTETTE ÉS ELLENJEGYEZTE:

A
Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének
Alapszabálya

az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., valamint annak módosításai és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLIV. tv. alapján. Ezen alapszabály az egyesület közhasznú szervezetté alakítása során készült az alábbiak szerint:

I.
AZ EGYESÜLET NEVE ÉS CÉLJA

Az egyesület alapító tagjai a Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított Egyesülési jog alapján elhatározták, hogy létrehozzák a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületét.

1) Az egyesület országos egyesületként tevékenykedik. Az egyesület hivatalos nyelve a magyar; bélyegzőjének szövege: Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, betűvel rövidítve: MANYE. Az egyesület rendelkezhet más nyelven is hivatalos névvel. Az egyesület székhelye: Pécs, Ifjúság útja 6.

A szervezet jogi személy.

2) A szervezet jogállása: közhasznú szervezet.

A szervezet közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. tv. (Kszt.) 26.§ c) pontjában felsoroltak közül:
- tudományos tevékenység, kutatás;
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kulturális tevékenység.

3) Az egyesület célja a fenti tevékenységek körében elősegíteni és támogatni az alkalmazott nyelvészet minden ágának művelését, oktatását és kutatását, főként a nyelvoktatásét - beleértve a magyarnak anyanyelvként és idegen nyelvként való oktatásáét. E célkitűzés magában foglalja általában a nyelvek használatával, a nyelvoktatással és nyelvtanulással kapcsolatos kutatásokat, oktatást, képzést és továbbképzést. Az egyesület képviselni kívánja a magyarországi alkalmazott nyelvészet, nyelvoktatás és a nyelvoktatók érdekeit belföldön és külföldön; tudatosítani a magyar társadalom minden rétegében az anyanyelv és használata, valamint az idegen nyelvek tanulásának és ismeretének fontosságát; saját eszközeivel is nyilvánosságra hozni és terjeszteni az oktatók érdekeit belföldön és külföldön; tudatosítani a társadalom minden rétegében az idegen nyelvek tanulásának és ismeretének fontosságát; saját eszközeivel is nyilvánosságra hozni és terjeszteni a nyelvek tanulásával és tanításával kapcsolatos információkat, dokumentumokat és szakmai közleményeket.

4) Az egyesület céljai megvalósítása érdekében szakmai folyóiratot ad ki, felolvasó üléseket, szimpóziumokat, konferenciákat és kongresszusokat rendez, kapcsolatokat épít ki és ápol nemzetközi és magyarországi szervezetekkel.

5) A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete jogutódja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Idegennyelv-oktatási Választmányának.

6) Az egyesület működése - szakmai kompetenciáján túl - semmilyen formában nem érint politikai, vallási kérdéseket, ezek áttételesen sem tárgyai, témái az egyesület által szervezett rendezvényeknek.

7) Az egyesület az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységet folytatja, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, amelyekről a székhelyén kitett hirdetőtáblán, illetőleg az egyesület honlapján keresztül értesülhetnek az érdeklődők.

8) Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

9) Az egyesület a gazdálkodása eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

10) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II.
A TAGSÁGI JOGVISZONY, AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1)

a) Az egyesület rendes tagja lehet minden nyelvész, nyelvtanár, doktorandus és egyetemi hallgató, továbbá bárki, aki az egyesület céljait magáévá teszi, és azok érdekében hajlandó munkálkodni.

b) Az egyesület intézményes tagja lehet minden alkalmazott nyelvészettel és nyelvtanítással foglalkozó szervezet, amely az egyesület célját elfogadja, és annak érdekében kíván munkálkodni. Az intézményi tagság külön feltétele, hogy

c) Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan személy, aki tevékenységével kiemelkedően hozzájárult az egyesület céljainak megvalósulásához.

d) Az egyesület pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vállalja, hogy közreműködik az egyesület céljának megvalósulásában, elérésében.

2) Az egyesület közgyűlése ügyintéző szervként választmányt, számvizsgáló bizottságot, továbbá más szakmai bizottságokat hozhat létre. A választmány saját tagjai közül választja meg az egyesület tisztségviselőit.

3) Az egyesület tagjai helyi csoportokat hozhatnak létre. A helyi csoport jogi személyiséggel nem rendelkezik.

III.
A TAGSÁGI JOGVISZONY TARTALMA, KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE;

III. 1. A tag jogai és kötelességei

1.) A tagsági jogviszony keletkezéséről az alapszabály I. fejezetének rendelkezéseivel összhangban a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

2.) Az egyesület minden rendes tagja azonos jogokkal rendelkezik, beleértve a választás jogát. Az intézményes tagok ezen jogukat szervezetenként egy szavazattal gyakorolják.

3.) Az egyesület minden rendes és intézményes tagjának joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a közgyűlés munkájában. A szavazati joggal rendelkező tagok javaslatot tehetnek a választmány tagjainak személyére. A közgyűlésnek, az ügyintéző és képviselő szerveknek, a tisztségviselőknek tett javaslataira és kérdéseire érdemi választ kell kapnia.

4.) Az egyesület minden tagjának joga, hogy részt vegyen az egyesület által szervezett programokban, az egyesület által meghatározott feltételekkel; bekapcsolódjon az egyesület tudományos, kutatási, oktatási munkájába; részesüljön az egyesület által kiadott, elkészített kiadványokból; megismerje az egyesület által végzett tudományos munka és kutatómunka eredményeit.

III. 2. A tagdíj

1.) A tagdíjat belépéskor, illetve minden év február 15-ig kell befizetni.

2.) Az éves tagdíj összegét a választmány határozza meg.

3.) Intézmények számára a tagdíj összegét a választmány az intézményi tag kérelmére, évenként egyedileg állapítja meg, az egyéni tagdíj éves összegének figyelembe vételével, azon személyek létszám-arányában, akik számára az intézmény a tagsággal járó jogokat biztosítani kívánja. E célból az intzéménynek minden évben írásban közölnie kell az egyesület vezetőségével, hogy név szerint mely munkatársai számára kívánja biztosítani az egyesületi tagsággal járó jogokat.

III. 3. A tagsági jogviszony megszűnése

1.) Megszűnik a jogviszony a tag halálával, az egyesületből való kilépéssel, törléssel és az egyesületből való kizárással.

2.) A tagsági jogviszonyról való lemondás (kilépés) attól a naptól érvényes, hogy ezt a választmányhoz eljuttatták. A tagsági jogról való lemondást a választmány tudomásul veszi.

3.) Törölni kell azt a tagot, aki több mint kétévi tagdíjjal tartozik és tagdíjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget. A törlésről a választmány dönt.

4.) Nem törölhető az a tag, aki tagdíjfizetési kötelezettségének betegség, vagy más méltányolható okból nem tesz eleget. A választmány a tagdíjhátralékot elengedheti és a tag részére határozatlan vagy meghatározott időre a tagdíjfizetés alóli mentességet állapíthat meg.

III. 4. A tiszteletbeli tagság

1.) A tiszteletbeli tagság választással jön létre. A választásról a választmány nyílt szavazással dönt.

2.) A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a tagok jogaival és kötelességeivel, azzal az eltéréssel, hogy tagsági díjat nem köteles fizetni és szavazati joggal nem rendelkezik.

3.) Megszűnik a tiszteletbeli tagsági jogviszony:
   a) a tiszteletbeli tag halálával,      b) ha a tiszteletbeli tag lemond tagsági jogviszonyáról,      c) ha a tiszteletbeli tagot a közgyűlés megfosztja tiszteletbeli tagsági jogától.

4.) A lemondást a közgyűlés tudomásul veszi.

III. 5. A pártolótag

1. A pártolótagsági jogviszony az erre irányuló kezdeményezésnek a választmány által történő elfogadása útján jön létre. A pártoló tag joga, hogy személyesen, vagy képviselője útján tanácskozási joggal részt vegyen a közgyűlés munkájában, továbbá az egyesület kutatási-oktatási tevékenységében és részesedjen az egyesület által készített kiadványokból.

2. Megszűnik a pártolótagsági viszony, ha a pártolótag felmondja, továbbá, ha a vállalt befizetési kötelezettségének nem tesz eleget és felhívás ellenére a tagdíjhátralékát nem fizeti be. A felmondást a közgyűlés tudomásul veszi. A megszüntetésről a közgyűlés határoz.

IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, TISZTSÉGVISELŐI

IV. 1. A közgyűlés

1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés feladatát tekintve lehet rendes vagy rendkívüli közgyűlés. Közgyűlést tudományos, kulturális és oktatási célból is össze lehet hívni, illetőleg az összehívott közgyűlésen ilyen jellegű napirend is szerepelhet. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

2. A szervezet közgyűlésén szavazati joggal részt vehet az egyesület minden rendes tagja és intézményi tagjainak legfeljebb annyi képviselője, ahány után az intézmény teljes összegű tagdíjat fizet.

3. Minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. Az intézményes tagok szervezetenként annyi szavazattal rendelkeznek, ahány után teljes összegű tagdíjat fizetnek.

4. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A személyi kérdéseket érintő szavazás titkos.

5. A jelenlevő tagok 2/3-ának szavazata szükséges az alapszabály módosítása, a választmány és a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása, valamint az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása kérdésében.

6. A közgyűlést az elnök hívja össze. Rendes közgyűlést évente egyszer kell, rendkívüli közgyűlést pedig szükség szerint lehet tartani.

7. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a választmány minősített szavazással azt elrendeli, vagy a tagok több mint egynegyede az ok és a cél megjelölésével kívánja.

8. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
   b) az évi költségvetés elfogadása,
   c) a választmány évi beszámolójának elfogadása,
   d) az egyesület választmányának, számvizsgálói bizottságának megválasztása,
   e) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása.

9. A közgyűléshez bármelyik tag jogosult írásbeli indítványt benyújtani. A közgyűlés azokat az indítványokat köteles elbírálni, amelyek a közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal beérkeznek a választmányhoz.

10. A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek rögzíteni kell a közgyűlésen elhangzott lényeges megállapításokat, valamint a határozatok szó szerinti szövegét.

11. A választások lebonyolításával kapcsolatos előkészítő munkák, illetőleg a választások lebonyolításának részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

IV. 2. A választmány

1. A választmány az egyesület ügyintéző szerve, amely az egyesület munkáját két közgyűlés között irányítja. A választmány gondoskodik az alapszabályban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartásáról, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A választmány dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A választmány ülései nyilvánosak.

2. A választmány szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.

3. A választmány ülését az egyesület elnöke, vagy - az elnök akadályoztatása esetén - alelnöke, vagy főtitkára hívja össze és irányítja. Rendkívüli választmányi ülést kell tartani, ha a választmány tagjainak 50%-a az ok és a cél megjelölésével azt kéri.

4. A választmány tagja az egyesület minden választott tisztségviselője, valamennyi 20 főnél nagyobb helyi csoportjának vezetője. A választmány létszáma legfeljebb 40 fő.

5. A választmány ellátja az egyesület képviseletét a hatóságoknál és más szerveknél, továbbá előkészíti a más szervezetekkel való kapcsolattartásra irányuló megállapodások megkötését és gondoskodik a megkötött szerződések végrehajtásáról.

IV. 3. A számvizsgáló bizottság

1. A közgyűlés az egyesület gazdálkodásának és ügyvitelének folyamatos vizsgálatára öt évre számvizsgáló bizottságot választ, amely a közgyűlésnek felelős. A számvizsgáló bizottság három tagból áll. A számvizsgáló bizottság tagjai az egyesületen belül más tisztséget nem tölthetnek be.

2. A számvizsgáló bizottság évente ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, a pénz- és vagyonkezelést, a bizonylati fegyelmet.

3. A számvizsgáló bizottság vizsgálati eredményeiről folyamatosan tájékoztatja a választmányt, és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

4. A számvizsgáló bizottság az egyesület közgyűlésén beszámol az egyesületi gazdálkodás ellenőrzése során szerzett tapasztalatokról.

IV. 4. Az egyesület helyi csoportjai

1. Az egyesület tagjai helyi csoportot hozhatnak létre bármilyen közigazgatási területi egységen vagy intézmény keretében Magyarországon vagy külföldön.

2. A helyi csoport az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak figyelembevételével alakítja ki működési rendjét, választja meg saját tisztségviselőit.

3. A helyi csoport megalakulásához a választmány hozzájárulása szükséges a helyi csoport nem jogi személy. Gazdálkodását az egyesület számvizsgáló bizottsága ellenőrzi.

4. A helyi csoport működését alapszabály-ellenes tevékenység esetén az egyesület választmánya felfüggesztheti és közgyűlése a választmány javaslatára megszüntetheti.

5. A helyi csoportok működésük szabályozására ügyrendet készíthetnek. Az ügyrendet a választmánynak jóvá kell hagynia.

6. A helyi csoport elnököt, elnökhelyettest és titkárt, valamint pénztárost választhat. A tisztségviselő-választás időpontjáról a választmányt értesíteni kell.

IV. 5. Szakmai bizottságok

1. A tagok kezdeményezésére vagy a választmány döntése alapján meghatározott képzési, kutatási vagy egyéb feladatokra szakmai bizottságot lehet létrehozni. A szakmai bizottság részére a választmány feladatainak ellátásához költségvetést biztosít.

2. A szakmai bizottság maga határozza meg működésének szabályait. Tevékenységéről és a kutatási eredményekről a választmánynak beszámolni köteles.

IV. 6. A tisztségviselők

IV. 6. 1. A tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések

a) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§ b) pont/, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, vagy a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IV. 6. 2. Az elnök és az alelnökök

a) Az elnököt az egyesület tagjainak sorából nyílt jelöléssel, titkos szavazással a választmány választja meg öt évre. A mandátum lejárta után az elnök újraválasztható.

b) Az elnök irányítja az egyesület és a választmány munkáját.

c) Az elnök tevékenységét alelnökök segítik, akiket a választmány a saját tagjai közül, szótöbbséggel, öt évre választ meg. Mandátumuk lejárta után az alelnökök is újraválaszthatók.

d) A közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat meghatározatlan időre. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal részt vehet az egyesület vezető testületeinek ülésein.

IV. 6. 3. A főtitkár, a főtitkárhelyettes, a titkár

a) A főtitkár irányítja az egyesület belső tevékenységét és adminisztrációját.

b) Az egyesület alkalmazottai tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

c) Munkáját főtitkárhelyettes és titkárok segítik.

d) A főtitkárt, a főtitkár helyettest, valamint a titkárokat a választmány a saját tagjai közül, szótöbbséggel, öt évre választja. Mandátumuk lejárta után újraválaszthatók.

IV. 6. 4. A pénztáros

1. A pénztáros látja el az egyesület gazdálkodásával és pénzügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében gondoskodik az egyesület könyveltetésével, gazdasági adminisztrációjával, tagdíjak beszedésével kapcsolatos teendők ellátásáról.

2. A pénztárost a választmány a saját tagjai közül, szótöbbséggel, öt évre választja. Mandátumának lejárta után a pénztáros újraválasztható.

V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1) Az egyesület vagyona
   a) tagsági díjakból,
b) pártoló tagok hozzájárulásából,
c) kiadványok értékesítéséből származó bevételekből,
d) támogatásokból és adományokból áll.

2) Az egyesület a közgyűlés által meghatározott költségvetés keretében gazdálkodhat, a pénzgazdálkodásra vonatkozó szabályzatnak megfelelően.

3) Az egyesület bankszámlája felett az elnök, a főtitkár, a pénztáros, valamint egy titkár rendelkezhet, akként hogy közülük két személy aláírása szükséges az érvényességhez.

4) Az egyesület megszűnése után annak vagyonát a szervezet céljával megegyező célra kell fordítani.

VI.
AZ EGYESÜLET ÉS A NYILVÁNOSSÁG

1.) Az egyesület, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést az egyesület elnöke előzetes egyeztetés után az egyesület székhelyén engedélyezi annak, aki erre igényt tart.

2.) A választmány a döntéseiről az érintetteket postai úton, ajánlott levélben, 8 napon belül postázva értesíti. Amennyiben az érintett címe ismeretlen, vagy a határozat emberek tág körét érinti, a választmány a döntéseit hírlevélben közli az egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán, az egyesület honlapján (weblapján), valamint a Fehér Megyei Hírlap című napilapban. Ugyancsak a Fehér Megyei Hírlap című napilapban teszi közzé tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az éves beszámolót, valamint szolgáltatásai igénybevételének módját.

3.) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, arról másolatot készíthet.

VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1) Mindazokban az esetekben, amelyekről a jelen alapszabály nem rendelkezik, az 1959. évi IV. tv., az 1989. évi II. tv., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. szabályai az irányadóak.

2) A módosítások előkészítésével, valamint az új, egységes szerkezetű alapszabály megszerkesztésével és a hatósági eljárásban való jogi képviselettel az egyesület a Dr. Falus Ügyvédi Irodát bízza meg (Ügyintéző: dr. Falus Orsolya ügyvéd).

Budapest, 2008. április. 4.
az egyesület elnöke

Záradék:
Ezen alapszabályt a MANYE közgyűlése 2008. április 4-én, Budapesten, a 1/2008.04.04. számú határozatával elfogadta.

Budapest, 2008. április 4.

Szerkesztette és ellenjegyezte: