Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szabó Imre, Golubeva Irina
Események, tájékoztatók

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Szabó Imre, Golubeva Irina: Események, tájékoztatók



Emlékezés Kiss Árpádra - Szeptember 29-én a Magyar Pedagógiai Társaság Didaktikai és Neveléstörténeti Szakosztálya Ádám György akadémikus elnök¬letével a modern magyar neveléstudomány megalapozójára, a szakmai köz¬élet kimagasló alakjára emlékezett halála 25. évfordulóján. A rendezvényen számos érdeklődő, közöttük pedagógusjelölt hallgatók is részt vettek.
A megemlékezés során elhangzott előadások:
Báthory Zoltán: Emlékezés Kiss Árpádra, Tölgyesi József: A hazai közokta¬tás modernizációs törekvései a Kiss Árpád szerkesztette Köznevelés hasábja¬in (1946-1948); Öllé János: Empirikus pedagógia és posztmodern neveléstu¬domány; Tibay András: Iskolánk névadója, Kiss Árpád.
A megemlékezésre az életen át tartó tanulás jegyében, több civil szervezet kezdeményezésére A művelődés hete - a tanulás ünnepe című országos ren¬dezvénysorozat keretében kerül sor.

Szeptember 30-án a pécsi Apáczai Nevelési Központban az Általános Mű¬velődési Központok Országos Egyesülete vándorgyűlésén Jeney Lajos, Mis¬kolcon a Magyar Tehetséggondozó Társaság konferenciáján Kormos Dénes méltatta Kiss Árpád munkásságát. A balassagyarmati Kiss Árpád Általános Is¬kolában a tanulók és a pedagógusok együtt emlékeztek intézményük névadó¬jára. Az Új Pedagógiai Szemle és a Köznevelés az évfordulóhoz kapcsolódó írásokat közölt.

Október 2-án Veszprémben a Padányi Katolikus Gyakorlóiskola, a Veszp¬rémi Akadémiai Bizottság neveléstörténeti munkabizottsága és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a helyi iskolarendszerű nőnevelés 150. évfor¬dulója alkalmából Padányi Neveléstörténeti Konferencia címmel tartottak tudományos emlékülést.
Borián Tibor Sch. P. igazgató köszöntőjét, megnyitóját követően a követke¬ző előadások hangzottak el:
Kelemen Elemér főiskola tanár, c. főigazgató (ELTE Óvó- és Tanítóképző Fő¬iskolai Kar, Bp.); A középfokú oktatás modernizációja Magyarországon a 19. század második felében; Tölgyesi József főiskolai docens (Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár): Veszprém középiskolai oktatásának alakulása a 18. századtól napjainkig; Veress József teológus, igazgatóhelyettes (Dózsa György Általános Iskola, Veszprém): Padányi Bíró Márton és a pedagógia; Kajtár Józsefné ny. középiskolai igazgató (Veszprém): Mozaikok a volt Kállai közép¬iskola történetéből; Gaál Richárd tanár (Padányi Katolikus Gyakorlóiskola, Veszprém): A veszprémi Irgalmas Nővérek Ranolder Intézetének története a levéltári dokumentumok tükrében. A konferenciát Borián Tibor zárta. (Az év¬fordulóra jelent meg A Padányi Schola Catholica 150 éves jubileumi évkönyve 1854-2004 címmel.)

Emlékezés Gazda Lászlóra - A debreceni Déri Múzeum és a Karácsony Sándor Neveléstörténeti Egyesület október 15-én a közelmúlt egyik kiemelke¬dő pedagógus személyiségére, Gazda Lászlóra emlékezett. Az üléselnök Kál¬mán Antalné közoktatási szakértő és Szathmári Ibolya múzeumigazgató kö¬szöntőjét követő népdalcsokor és Váci Mihály-vers elhangzása után Újvári Zoltán, Bényei József, Kapornai Andrásné, Bényei Miklós, Dankó Imre, Szath¬mári Ibolya és Szitovszky Józsefné emlékeztek az egykori, közéleti szerepet is vállalt pedagógusra. Az emlékülésen zárszót Ungvári János, az egyesület elnö¬ke mondott.

Az Apáczai Napok keretében a győri Tanítóképző Főiskolai Karon A XX. század pedagógiája címmel október 22-én rendezett konferencián Németh Mária tanszékvezető főiskolai tanár megnyitója után a következő előadások hangzottak el:
Kiss Endre: A pedagógiai tudományelmélet helyzetéről a huszadik század¬ban; Novák Veronika: Jog és jogtalanság a levéltári dokumentumok tükrében; Liszka József: A tradicionális paraszti kultúra a Csallóközben; Tölgyesi József: A „Neveléstörténet" szerepe az észak-dunántúli régió neveléstörténeti kutatá¬sában; Németh Mária: A magyar nyelv tanítása a nem magyar ajkú népisko¬lákban; Gróz Andrea: A magyar beszédtanítás a századfordulón; Varga József: Betűvetés, avagy Öveges Kálmán, a tankönyvíró; Bodosi Béla: Apáczai, Comenius és a XX. század; Ladányi Andrásné: A szép jelentősége és értelmezé¬se az oktató-nevelő munkában; Laurenszky Ernő: A magyar népi kollégiumok és Makarenko pedagógiája; Füle Sándor: A napközi otthoni pedagógusok sajátos képzése és továbbképzése (XX. századi tények); Nádházi Lajos: A gyer¬mekmozgalom pedagógiája.
 
Az MTA Veszprémi Területi Bizottság Neveléstudományi Szakbizottság ne¬veléstörténeti munkabizottsága és a Kodolányi János Főiskola által október 28-án a Székesfehérváron tartott Oktatáspolitikai szemléletváltás Európá¬ban a 20. században című konferencián Sárdi Csilla oktatási főigazgató-he¬lyettes megnyitója után elhangzott előadások:
Kelemen Elemér (Budapest): A 20. századi magyarországi oktatáspolitikai változások tükröződése oktatási törvényeinkben; Réthy Endréné (Budapest): A tanulási motiváció értelmezésének változása a 20. században; Mihalovicsné Lengyel Alojzia (Veszprém): Az első világháborút követő időszak tanügyi reformjai és tantervi szemléletváltás a gimnáziumi idegennyelv-oktatásban; Molnár Béla (Szombathely): Tanítóképzés és tanterv az 1950-es években; Garaj Erika (Budapest): Iskolamenedzsment és innováció. A gazdaság és az okta¬tás néhány összefüggése; Füle Sándor (Eger): A napközi otthoni nevelők kép¬zésének, továbbképzésének története; Bodosi Béla (Eger): Az oktatáspolitikai szemléletváltás és a pedagógiai kutatás kölcsönhatása; Krisztián Béla (Pécs): Fordulat az európai oktatáspolitikában; Szontagh Pál (Budapest): Változó közoktatás a változó világban - általános iskolák Józsefvárosban; Petrovics István (Sopron): A környezeti nevelés és tájökológia „zászlóshajója" az okta¬táspolitika vizén 1950-1994; Lányi Katalin (Budapest): Nyújt-e segítséget a kép szemléltetése a szemléletváltáshoz a régebbi képek hiteles értelmezésével?; Holczer Gábor (Veszprém): Hóman Bálint életpályája és megítélése; Veress Jó¬zsef (Veszprém): Bepillantás a veszprémi piaristák 20. századi munkásságába (a tanár és a teológus szemével); Gaál Richárd (Veszprém): A veszprémi Irgalmas Nővérek Ranolder Intézetének története a levéltári források tükrében; P Miklós Tamás (Zánka): A Gyermekszervezetek című forráskiadvány. (A ma¬gyar gyermek- és ifjúsági szervezetek és mozgalmak történetének válogatott dokumentumai I.)
A konferencia fővédnöke Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola főigazga¬tója, a neveléstörténeti munkabizottság elnöke volt.

A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Neveléstörténet szer¬kesztősége a főiskola Orosházi Intézete szervezésében november 5-én és 6-án Fiatal neveléstörténészek, kutatók fóruma címmel tartott konferenciát Orosházán. A konferencia célja a neveléstörténészek, oktatáskutatók nem¬zedéki találkozói hagyományának megteremtése volt. Az elhangzott előadá¬sok:
Kornya László (Debrecen): Irodalmi délután költőként nem ismert pedagó¬gusokról; Halabuk József (Budapest): Ismeretlen ismerősök, ismert személyek és események néhány ismeretlen pedagógiai, neveléstörténeti vonatkozásá¬nak kutatása; Martinkó József (Kaposvár): Fejezetek a magyar tehetséggon¬dozás történetéből; Molnár Béla (Tanítói mesterségre való felkészítés az 1950-es években; Kézi Erzsébet (Sárospatak): Empirikus módszerek alkalmazása a történeti kutatásban; Tigyi Zoltánné (Pécs): Egészségvédelmi törekvések a két világháború között; Duzmathné Tancz Tünde (Szekszárd): A népmese mint neveléstörténeti forrás; Gróz Andrea (Győr): A gyermekszemlélet alaku¬lása a dualizmus korának pedagógiai gyakorlatában; Laurenszky Ernő (Bu¬dapest): Klemó és csapata. Dr. Csipkés-Clement György, a magyar ifjúsági ve¬zetők karizmatikus pedagógusa; Tölgyesi József (Székesfehérvár): A hazai közoktatás modernizációs törekvései a Kiss Árpád szerkesztette Köznevelés¬ben (1946-1948).

Emlékezés Árpássy Gyulára (1904-1974) - Az 1976-ban és az 1997-ben ki¬adott Pedagógiai lexikon egyaránt utal dr. Árpássy Gyulára, aki a hazai tanító¬képzés történetében már méltó helyre került. Az egykori Torontál vármegyei Beodrán született 1804. április 11-én és 1974. november 27-én hunyt el Buda¬pesten.
A szegedi tanítóképző után a tudományegyetemen és az Apponyi Kollégi¬umban tanítóképző intézeti tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Gyakorló iskolai tanító volt a szegedi, majd a budai tanítóképzőben, intézeti tanárként dolgozott az esztergomi és a budai képzőben. Később igazgató lett a jászberényi (1942), illetve a budai tanítóképzőben 1952-től 1959-ig, helyet¬tes igazgató 1969~ig. Tevékenykedett a tanítóképzők tantervi bizottságának elnökeként is 1952-53-ban, majd a felsőfokú tanítóképzés előkészítésén mun¬kálkodott. Több neveléstudományi, neveléstörténeti tanulmányt, számos pe¬dagógiai szakcikket írt. Ezek közül jelentős az Általános nevelési és tanítási út¬mutatók (Bp.,1943). Az Iskola-szervezettan (Bp., 1952., 1960). c. tankönyvéből éveken át tanultak a tanítójelöltek. Igazgatósága alatt lett jó hírű a budai gya¬korló tanítóképző intézet. Érdemei között tarthatjuk számon, hogy a képesítő vizsgák sikere érdekében konzultációkon segítette a gyakorló évüket töltő ta¬nítójelölteket és legtöbbjüket meg is látogatta iskolájukban. (Szabó Imre}

A Pápai Művelődéstörténeti Társaság október 29-i konferenciáján elhang¬zott neveléstörténeti témájú előadások;
Korsós Bálint: A népi írók mozgalmának hatása a Pápai Református Kol¬légiumra; Nádasdy Lajos: Kapcsolatom a népi írókkal (Korreferátum Korsós Bálint előadásához); Tungli Gyula: Tudós tanári pályák a pápai katedrákról; Éhártné Varga Zsuzsanna: A pápai tanítóképző II. világháború után (Korrefe¬rátum Tungli Gyula előadásához); Hauber Károly: A Türr István Gimnázium néhány jeles tanáregyénisége az 1950-60-as években; Tóth Gábor: Édesapám, a pápai tanár.

2003-ban megalakult a TTE, a Tanárok Európai Egyesülete, az AEDE (Association Européenne des Enseignants) magyarországi szekciója. Hasonló egyesület több európai uniós országban is működik. (Ezekről az egyesületek¬ről bővebb információ a www.aede.org weboldalon található.) Egyesületünk az AEDE nemzetközi elnöksége felkérésére alakult meg. Olyan tanítókat, ta¬nárokat és más, oktatással foglalkozó szakembereket vár tagjai sorába, akik segítik és támogatják az európai nemzetek együttműködését, az egységes Eu¬rópa gondolatát.
Az egyesület 2003 októberében mutatkozott be Brüsszelben az AEDE éves elnöki találkozóján. 2003-tól működik saját weboldalunk, a www.tee-aede.org. Ebben az évben jelentettük meg folyóiratunkat TEE Szemle (Hungarian EAT Review) címmel. Témaköreit a TEE céljai határozzák meg: a magyar oktatás európai uniós integrációjának segítése, az unióban folyó oktatással kap¬csolatos információk terjesztése, az „európai dimenzió" és az „európai pol¬gár" fogalmak közvetítése a tanárok és a diákok körében, a más nemzetek és kultúrák iránti tiszteletre nevelés, a magyar és az európai oktatási intézmé¬nyek közötti partnerkapcsolatok erősítése, a pozitív oktatási modellek és gya¬korlatok terjesztése, tanári továbbképzések szervezése, az idegen nyelvek ta¬nulásának népszerűsítése.
A Szemle 1. számában közöljük az Alapszabályt, valamint Füvesi István (Szaktanárok informatikai felkészítése), Poór Zoltán (A mentori kompetenci¬ák helye és szerepe a modern pedagógusképzésben, önképzésben és tovább¬képzésben), Domanszky Zoltánné Magdolna (EU Napok Bonyhádon), Kár¬mán Tímea (Comenius pályázatok) és Straub Jánosné (A természetet megélni minden érzékszervünkkel) írását. (Gotubeva Irina egyesületi elnök, tee-hungary@freemail.hu)

Művelődés és Pedagógia címmel folyóiratot jelentetett meg a Magyar Comenius Társaság Kutatócsoportja, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyé¬ben működik. „Folyóiratunk a hazai, kiemelten is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei művelődés, nevelés-oktatás múltja, története feltárására, tanulságai¬nak ismertetésére, ezek hasznosítására törekszik és foglalkozik a mai műve¬lődés és oktatás-nevelés, valamint a pedagógia elméleti és gyakorlati kérdé¬seivel" - írja a Bevezetőben a főszerkesztő, Demjén István. A 2004. évi 1. szám a Szentendrén rendezett, 20 éves a Szendrői Oktatástörténeti Gyűjtemény cí¬mű, Értékmentés a XXI. században mottójú emlékülésen elhangzott előadá¬sokat tartalmazza, valamint közlik a 2002. május 13-án megalakult kutatócso¬port célját, feladatait, tevékenységét, a kapcsolatok kialakítására, felvételére és az együttműködésre irányuló törekvését.
Az első lapszám rovatai: Im memoriam, Oktatás, Neveléstörténet, Egyház¬történet, Portré, Közművelődés, Ajánló, Könyvajánló.
A szerkesztőség fontosnak tartja, hogy a folyóirat segítségével kapcsolatot teremtsenek hazai és külföldi kutatókkal, kutatócsoportokkal, egyesületek¬kel, intézményekkel, és remélhetően segíti a megyében élő kutatók csatlako¬zását a kutatócsoporthoz.
Az új folyóirat szerkesztői és szerzői számára sok sikert kíván a Neveléstörténet szerkesztőbizottsága.
(A szerkesztőség címe: 3400 Mezőkövesd, Madách Imre út 1. Tel.: 06-49-416-096)

Mester és Tanítvány címmel indította útjára folyóiratát a Piliscsabán működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Hoffmann Rózsa főszerkesztő a folyóirat célját és jellegét a következőkben határozta meg: „Fórumot kívánunk teremteni mindazon pedagógiai tárgyú igényes írásoknak, amelyek a keresztény pedagógia szemléleti bázisán akár a tudomány akár a gyakorlat felől közelítve tárgyalják a pedagógia bármely ágának, illetőleg az oktatáspolitikának különböző kérdéseit és történéseit. Szeretnénk közölni olyan tudományos érvénnyel bíró vagy egyéb igényes írá¬sokat is, amelyek ugyan nem hordozzák magukon a keresztény pedagógia lá¬tásmódját, de kellőképpen nyitottak és jóindulatnak az öveiktől eltérő pe¬dagógiai paradigmák és képviselőik iránt. Lapunkkal hidat akarunk építe¬ni a neveléstudomány és a pedagógiai praxis között meglévő szakadék fö¬lé, hogy összekapcsolódhassék az, ami összetartozik. Célunk továbbá, hogy a lap adjon tájékoztatást a pedagógusoknak a pedagógia világának aktualitá¬sairól, és keresse ezeknek a hagyományokra épülő megfelelő megoldásait.

Teremtsen kapcsolatot a határon inneni és a határon túli magyar nyelvű pe¬dagógiai irodalom közé."
A folyóirat 1. számának rovatai: Erkölcs a társadalomban, Erkölcs a peda¬gógiában, Portré, Pedagógusok írták, Iskolák, Aktuális.
Az új folyóirat szerkesztői és szerzői számára sok sikert kíván a Nevelés¬történet szerkesztőbizottsága.
(A szerkesztőség címe: 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. Tel.:06-26-375-375)
Őrláng címmel 2004-ben kilencedik évfolyamába lépett a Martonvásáron működő „Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka" Alapítvány folyóirata. Az éven¬kénti négy lapszám főszerkesztője Hornyák Mária történész, óvodatörténet¬kutató. A lap elsősorban a Brunszvik-hagyományokkal kapcsolattos írásokat közli, beszámol a különböző megemlékezésekről, jubileumi rendezvények¬ről, könyveket és folyóiratokat ismertet, tájékoztatást ad az Óvodamúzeum és az Alapítvány működéséről,
Néhány írás a négy lapszámból: Brunszvik Teréz óvodaalapításai anno 1829; Az első óvodai nevelők anyagi gondjai egy 1843-ban kelt kérvény tük¬rében; Női arcképcsarnok: Idősebb báró Vay Miklósné, Gróf Teleki Lászlóné, A párizsi óvodák anno 1837; Alapítványunk tizedik születésnapja; Ötéves a Szent László Regionális Óvoda Martonvásáron.
(A lap szerkesztőségének címe: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. Tel.: 06-22-569-596)

Őrláng címmel 2004-ben kilencedik évfolyamába lépett a Martonvásáron működő „Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka" Alapítvány folyóirata. Az éven¬kénti négy lapszám főszerkesztője Hornyák Mária történész, óvodatörténet¬-kutató. A lap elsősorban a Brunszvik-hagyományokkal kapcsolatos írásokat közli, beszámol a különböző megemlékezésekről, jubileumi rendezvények¬ről, könyveket és folyóiratokat ismertet, tájékoztatást ad az Óvodamúzeum és az Alapítvány működéséről.
Néhány írás a négy lapszámból: Brunszvik Teréz óvodaalapításai anno 1829; Az első óvodai nevelők anyagi gondjai egy 1843-ban kelt kérvény tük¬rében; Női arcképcsarnok: Idősebb báró Vay Miklósné, Gróf Teleki Lászlóné, A párizsi óvodák anno 1837; Alapítványunk tizedik születésnapja; Ötéves a Szent László Regionális Óvoda Martonvásáron.
(A lap szerkesztőségének címe: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. Tel.: 06-22-569-596)
 





Készítette