Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szabó Imre, Golubeva Irina
Események, tájékoztatók

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümé
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2004. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Bakó Anna - Szilágyi Erzsébet: Iskolatörténeti számítógépes adattár: SCHOLA-ORBIS

A Schola-Orbis program - a Kárpát-medencei magyar iskolák számítógépes adattára - 1996-ban a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, a kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola könyvtára és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum együttműködésével kezdődött. Az eredetileg szereplő két határon túli intézmény helyett mára már 40 fölött van azoknak a Kárpát-medencei könyvtáraknak, iskoláknak a száma, amelyek a Schola-Orbis program résztvevői. Burgenland kivételével valamennyi, Trianon előtt Magyarországhoz tartozott országrésszel együttműködünk.

A munkába bekapcsolódott intézmények közül sokan napjainkig eljutottak a történeti feldolgozással. (Az ő feladatuk a továbbépítés, illetve az újabb adatok feltárása és rögzítése – ezért változatlan a munkakapcsolatunk velük.)
Az adattár a magyar iskolák történetét – országhatártól függetlenül – kívánja számba venni oly módon, hogy a pedagógusok és a nevessé vált tanulók élete is nyomon követhető legyen, az iskola közvetlen történetére és pedagógiai tevékenységére vonatkozó információkon túl. Az iskolai gyűjtemények gyarapodása, a rászoruló tanulók támogatása stb. éppúgy része az adatbázisnak, mint az egyes tantárgyak nyomon követése és a tanévenként ajánlott tankönyvek változásai.
A készülő adattár a Magyarország területén bármely nyelven oktató, valamint a határainkon túli magyar nyelven oktató alsó- és középszintű iskolák történetét, múltbeli és mai életét kívánja megmutatni – a jövőben tanévenként – az egységes magyar kultúra részeként.

A program célja a magyar iskolák széleskörűen értelmezett történetének azonos szempontok és azonos számítógépes program alapján, egyszerre több helyen (több országban és országonként több településen) történő feldolgozása. Az egyes iskolák történetén túl, az iskolákra vonatkozó irodalom teljes körű összegyűjtése és bibliográfiai leírása ugyanúgy része a programnak, mint a pedagógusok életrajza, az általuk írt, vagy róluk szóló művek számbavétele, tartalmi leírása és tárgyszavazása. Az iskola diákjai közül nevessé vált diákok ugyanolyan kutatási témát jelentenek, mint a tanárok.

Főbb jellemzők:
- különböző helyszíneken, azonos számítógépes program és azonos feldolgozási szempontok alapján építhető az adatbázis, ennek eredménye az egyes iskolák önálló és helyben felhasználható számítógépes adatbázisa,
- az adatbázis kinyomtatható és önálló kiadványként közreadható,
- az egyes önállóan elkészült iskolatörténetek cd-n megjeleníthetők,
- az azonos programmal készített adatbázisok különböző szempontok (földrajzi, iskolatípus, fenntartó stb.) szerint összesíthetők, közreadásuk ugyanúgy lehetséges kinyomtatott formában mint cd-n.
Az elkészült iskolatörténetek teljes összesítése révén egységes adatbázisban válik kereshetővé a közös munkában részt vett (országhatártól függetlenül) valamennyi magyar iskola története, az iskolák típusára, fenntartóikra vonatkozó információkkal. Tanévenkénti keresésben is lehetővé válik a Kárpát-medencei iskolákban történt események áttekintése. Ugyanakkor egy keresésben személy, esemény, település felől is megközelíthető egyszerre az adatbázis összes iskolája. Tehát horizontális és vertikális szempontú keresésre is tudunk az összesített adatbázisból információt szolgáltatni.
Célok, amelyekre az adatbázis törekszik:
- a már kidolgozott pedagógiai módszerek és tapasztalatok számbavétele és közreadása a mai oktatás számára,
- az egyes iskolákra és környezetükre vonatkozó információk összegyűjtése, és a róluk való tájékoztatási lehetőség,
- a személyekhez kötődő kutatások támogatása – tanárok, diákok és az iskola életében fontossá vált személyek számbavétele,
- értékmegőrzés és értékmentés az adattár képi rögzítési lehetősége révén is,
- a jelenlegi határokon is átnyúló kulturális múlt összekötő szerepének a bemutatása, az európaiság szellemének az erősítése.

A Schola-Orbis adattár tartalma

A feldolgozás elsősorban nem adatrögzítés, és nem az értesítő tartalmának automatikus átmásolása a számítógépen megjelenő adatlapokba – hanem elmélyült kutatói munkát igénylő feladat.
Az iskolák egy része nem adott ki értesítőt, vagy fennállásuk során csak bizonyos időszakban jelentettek meg ilyet. Pl. évszázadokkal ezelőtt az iskola már működött, de erről publikált forrás nem maradt fenn. Azokban az esetekben, amikor nincsenek nyomtatott dokumentumok, levéltári forrásokra támaszkodva történik a feldolgozás. A határon túli levéltárakban történő kutatás leginkább az ott élők számára elérhető. Lényeges és számunkra különösen értékes információt jelentenek az így fellelt adatok. Az adattárat használó a további kutatásnak irányt adó források megtalálásával és az eddig nem ismert információkkal gazdagodik.
Az egyes tanárok életrajzi adatainak, a tanári pályakép állomásainak fellelése hosszas folyamat. Tanári névtárak, címtárak, lexikonok, Petrik és Szinnyei-kötetek, egyéb források átböngészésével történik a kutatás. Az életrajzok megírása mellett szükséges a tanári pálya összeállítása (az egyes iskolákban töltött idő, a tanár beosztása a tanított tantárgyak feltüntetésével). A tanárok személyéhez fűződő bibliográfia elkészítése, az általuk írt és a rájuk vonatkozó művek összegyűjtése és tartalmi feltárása (rezümé és tárgyszavak segítségével) az adattár fontos részét képezi. Az egyes művek rögzítésénél, természetesen feltüntetjük azt is, hogy az olvasó/kutató melyik gyűjteményben milyen raktári számon találja meg a dokumentumot.

Az eddig vázolt munka az adattárba kerülő nevessé vált diákok esetében is ugyanígy szükséges. Az egyes iskolák, maguk döntik el, hogy kit tartanak neves diákként számon Tapasztalataink szerint az erre vonatkozó gyűjtőmunka során sok olyan adat, életrajz kerül előtérbe, amely eddig nem publikált, vagy kevésbé ismert.
Az önálló egységet képező szöveges iskolatörténet megmutatja az iskola helyét és szerepét a magyar oktatásban. Összegezi mindazt, amit az iskola történetéről tudni kell és ami részletesen, tanévekre bontva megtalálható az egész adattári munkában.
A tanév eseményeiből a lényeges, másoknak is információt adó tényeket kiemelni ugyancsak nem rutinfeladat. Itt számos olyan információ van, amit a helytörténeti kutatás nem nélkülözhet. Esetenként a biográfiákban is jól hasznosítható tényekre is fény derül. Az iskola életét bármi módon befolyásoló, vagy vele érintkezésbe kerülő személyek, események kerülnek ebbe az adattári részbe.
A feldolgozás forrásai: könyvtári és levéltári dokumentumok (iskolai évkönyvek, monográfiák, bibliográfiák, tankönyvek, tudományos könyvtárak kéziratos anyagai stb.), iskolai anyakönyvek, tablóképek, magántulajdonban lévő képek és írásos emlékek, valamint megőrzésre szánt tárgyak számítógépre vitt fotói.
A feldolgozás mélysége könyvtáranként eltérő lehet, ez függ az adott könyvtárban lévő dokumentumoktól és segédanyagoktól. Bármely személy életéről és egy adott időszakra vonatkozó munkásságáról azon a helyen tudnak több információt, ahol tevékenykedett.
Akár tanárról, akár neves emberré vált diákról van szó, életútjuk és munkásságuk az egyes helyeken eltöltött részekből állítható össze egy minél teljesebb egésszé. Munkánkkal éppen ezt a cél szeretnénk elérni. Az adatbázisokban való vizsgálódás során azt tapasztaljuk, hogy az egyes iskolák történetében működő tanárok közül sokan több iskolában is dolgoztak, ezt mutatják a „tanár-pályakép”-re vonatkozó adatok.

Bakó Anna-Szilágyi Erzsébet





Készítette