Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események
Szerkesztőség
Események, tájékoztatók

Konferenciák

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Angol rezümék
Szerkesztőség
Német rezümék
Szerkesztőség
Francia rezümék

2006. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Székely Lajos: POLITIKAI KÜZDELMEK AZ IFJÚSÁGÉRT 60 ÉVVEL EZELŐTT

1944-45-ben a harcok idején Fóton tartózkodtam a Svéd Vöröskereszt gyermekotthonában. Főskolai hallgató voltam, harmadévesként kerültem Fótra, helyettesíteni kellett. Gyógyszerész, orvos, pap se volt a faluban. Először egyházi szolgálatot láttam el, majd nevelőtanár lettem a Svéd Vöröskereszt fóti gyermekotthonában. Az ifjúsági mozgalom történéseiről e perspektívából tudok számot adni.

Tudomásunk volt arról 1945-ben, hogy Pesten a Horánszky utcában egy regöscserkész csapat létezik és mozgolódik Jánosi Sándor, Juló irányítása alatt. Ezeket a cserkészeket ismertük, nekünk is volt egy kis regöskezdeményezésünk, amely már foglalkozott népdalgyűjtéssel, táncokkal. Molnár István segítségével valósítottuk meg mindezt, hozzá tanfolyamra is jártam, elsajátítottam a regösmunkához szükséges képességeket, s egy raj létrehozását vállaltam. Megjegyzem, hogy a hárshegyi Örsvezetők Körében alapító tagként mindig, vagy 10-12 alkalommal jelen voltam.
 A cserkészet szerveződésében sok belső nehézség volt, ellenségképek alakultak ki a rivalizáló csoportok közt.  Jánosi és Ferber, akik gyakorlatilag az újjászervezést megkezdték, csak arra építettek, aki a Karácsony Sándor befolyásolta KIE-ből érkeztek – lényegében a fennálló Cserkészszövetség (ahogy ekkor nevezték: mozgalom) ellenében. Cserkészigazolványainkon a szövetség szót áthúzták, s mozgalmat írtak a helyébe, ez még hagyatéka volt a régi emlékeknek 1942-ből. Két táborra szakadtunk, én Sík Sándor-párti voltam, a nagyobbik tábor Jánosival az élen a másik oldalon állt. Január vége felé volt egy előkészítő bizottsági ülés, oda küldtünk a fóti regösöktől képviselőt, bizonyos Rákóczi Ferit. Valamikor februárban volt Ideiglenes Intéző Bizottság-ülés, ez előírta, hogy a csapatokat igazolni kell. Megpróbáltuk mi is, hogy kapjunk engedélyt.  Szeptember 30-án tiszti gyűlés volt. Ezen már ott voltak saját embereink, a fóti regöscserkészek is.
 Mi nagyon elfoglaltak voltunk. 1945-ben zsidó cserkészcsapatot alakítottunk, hiszen különböző gyerekcsoportokat kaptunk a svéd követségtől. Ekkor ugyanis a fóti Károlyi-kastélyt svéd oltalom alá helyezték. Mi megindítottuk az oktatáson kívüli nevelést, mozgalmi lehetőséget biztosítottunk az eddig elzárt, problémás gyerekeknek. (Erről írtam is És akkor mi volt? című könyvemben.) Szóval, engedélyt kértünk, hogy a 933-as gróf Károlyi István cserkészcsapat és a  117-es János Vitéz  cserkészcsapat (amely  Újpesten a gimnázium pincéjében működött), együttműködhessen. A 117-es rajaként működtettük a háború után először megszervezett zsidó cserkészcsapatot.
 Így érkezett el 1945. szeptember 30. A tiszti gyűlésen Sík és Karácsony javaslatára új programot fogalmaztunk. November 15-én közgyűlést tartottunk, s ekkor a cserkészmozgalomból újra szövetség lett. Teleki Géza (Pál fia) lett a főcserkész, az elnökök Sik és Karácsony, az Intéző Bizottság elnöke Nagel Eduárd, Pintér Pál orvos lett az országos vezetőtiszt, az ügyvezető elnök Fónyai Géza, országos vezetőtiszt dr. Surján László. Igazoló főbizottság alakult: előttük kellett igazolni magunkat. Ennek Kéri Emil lett az elnöke.
 Így jött el az 1946-os esztendő. Az év elején a MIOT (Magyar Ifjúság Országos Tanácsa) jött létre, ebben a cserkészszövetség is részt vett. Ez volt az első halvány jel arra nézvést, hogy a cserkészszövetség elindulna a „demokratikus ifjúság” irányába.
 Belső harc kezdődött, a „pártütőket” úgy hívták, hogy „Ferber-őrs”, össze is jöttek. Megalakult a nagy ellenzék: a Haladó Szellemű Cserkészek Munkaközössége. A protestánsok Ichtüsz szervezete és a Népi Csapatok Munkaközössége jött létre az év első negyedében. Elnöke Karácsony Sándor lett, s ők kérték a feloszlatást.
 Áprilisban volt az első IB-ülés, erre meghívtak. Országos helyettes tisztté választottak április 10-én.
 A 117-es csapat kihelyezett rajának igazolását már Surányi László írta alá.
 Egy körlevelet őrzök 1946 áprilisból.  Beszámolók, határozatok. Ebben olvasható, hogy lemondott az ügyvezető elnök. Június 25-én egy vezetői ülésen az a terv született, hogy továbbvisszük a Cserkészszövetséget, s nem kapcsolódunk a szerveződő Cserkészfiúk Szövetségéhez. Előbbi inkább katolikus, utóbbi inkább protestáns volt. Nem is vállaltuk a csatlakozást. 19-én megjött a feloszlatási belügyminiszteri határozat (Rajk a belügyminiszter). Egy hónapon belül megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. A Magyar Cserkészszövetség irodája bezárta kapuit. Surjánnal együtt jöttem el, kivonultunk a Nagy Sándor utcai központból.
 Augusztus végére a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége minden csapatot igazolásra szólított fel.  Mi még 1933-ban szerveztük meg a csapatot, amelyet a katolikus egyházközség alapított a KALOT mellé. Részt vettünk minden programon. Egyetlen református cserkészünk volt, őt mutogattuk. (Hagyományosan nagy vallási feszültség volt a faluban. Aki a főutca jobboldalán járt, az csak református lehetett, a másik oldalon pedig csak katolikus, véletlenül sem ment át senki a túloldalra.) Mi jelentkeztünk: szeretnénk folytatni. A Magyar Cserkészszövetség megszüntetéséről egyébként nem kaptunk papírt, senki nem tudta „hivatalosan”, hogy megalakult a Cserkészfiúk Szövetsége.  Ott akartunk maradni, látni szerettük volna, mivé fejlődik.
 Mi zajlott házon belül? Torzsalkodások. Bementem a Nagy Sándor utca 6-ba, akkor már nem volt vitatkozás, veszekedés, ez a háttérben folyt le erős vallási konfrontáció keretében. Már eldőlt, hogy a név Magyar Cserkészfiúk Szövetsége lesz. Mégis újrakezdődött a harc. Azt szerették volna, hogy a Sík Sándor-féle vonulat maradjon, s ne a Karácsony Sándor-féle. Nem szűnt a vita. A katolikus cserkészvezetők Assisi Szent Ferenc Munkaközösséget alapítottak. Én nem mentem el.  Ez a gyülekezet a Sík Sándor-féle csoportot erősítette volna. Ezeken az  üléseken ott volt a protestáns Karácsony is. Akkor az egész katolikus vonal illegalitásba készült, s úgy döntöttünk: nem lépünk közös akcióra a cserkészfiúkkal.
 1947. Megkezdődött a készülődés a Centenáriumra.  Nagy országos mozgalom indult, a Pedagógusok Szabad Szakszervezete és mások kezdeményezték. Ez beépült a MIOT programjába is. 48-as ifjúsági bizottságokat indítottak. Mi is megalakítottuk a 48-as Fóti Bizottságot. Ortutay miniszter is eljött. Voltaképpen nálunk a cserkészet helyébe a katolikus irányvonalnak egy elágazása lett. Ebben a bizottságban külön rajként újjáalakultak a regösök. A MIOT támogatását megkaptunk, s ettől kezdve 48-as címszó alatt egységben készítettük elő Fóton a KALÁSZ-tól a KIE-ig a centenáriumi eseményeket.
 Megkezdődött az országos vezetőségválasztás is. Március 23-án kaptuk az instrukciót: próbálkozzunk az úttörőkkel való együttműködéssel. Az 1947-es esztendő nehéz volt. El kellett kezdeni a franciaországi jamboree-ra való készülést. Jánosi és Ferber ügyködtek.   Galambos páter a mi oldalunkon állt. Októberre Galambossal összehozták a katolikus cserkészvezetők értekezletét. Ott voltunk. Mit lehetne csinálni? Vigyük-e tovább a harcot? Enyhébb légkör következett, ha nem is tartott sokáig. A MIOT kezdeményezésére Cserkész-Úttörő Összekötő Bizottság alakult. Karácsonyt és Julót tiszteletbeli úttörővé avatták. Ez a csoport került ki győztesen, s evvel a cserkészet lényegében „átalakult” úttörőszervezetté.
 Ehhez sok támogatást kaptunk.  Hatékonyan támogatott a NÉKOSZ. Vezetőképzést szervezett saját magának, s egyben a cserkészvezetők számára is. Az első képzésen részt vettem. (Rögtön be is szerveztek a népi kollégiumi munkába. 1948 szeptember elsejei hatállyal nevelőtanári, igazgatói kinevezést kaptam, megbíztak a Sopron-Szombathely-Zalaegerszeg körzet instruktori teendőivel.) Ebből a képzésből nőttek ki a vezetők, az úttörők vezetői is.
 Az utolsó közgyűlésünkön - ez volt a NÉKOSZ III. közgyűlése -, július 10-én velem mondatták el, hogy a NÉKOSZ-ra nincs szükség.  1949. július 10-én elmondtam: szükségünk van egy állami gyermekotthoni és kollégiumi szervezetre.  Ezt velem mondatták el. Ha nem mondom el, rég rossz. Beosztottak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Diákjóléti Csoportjába. Itt nagy fegyelem volt. Emlékszem a békekölcsönjegyzésre. Elmondták, hogy jegyezzek ennyit és ennyit, mert akkor majd a többiek is rólam mintázzák. Nem is volt annyi pénzem. Azt mondták, nem is baj.  Majd kihúzzák. Ez kifejezetten Rákosi elvtárs követelése – mondták.  Nem húzták ki, évekig nyomtam a törlesztéseket.
 Térjünk vissza az alapkérdésre: Hogyan lettek a cserkészfiúkból úttörők? A hárshegyi park eddigre már az úttörőké volt. A képzésben a marxizmus-leninizmus, a mozgalom, sok népdal, és sok mozgalmi dal jelentették a tartalmat. De itt volt a cserkészpróbák könyve is. Nem tudtunk vele mit kezdeni. Hogy a 933-as gróf Károlyi cserkészcsapat hogyan ment át úttörőbe? A csapatunkból hárman mentünk el az új csapatvezetőképzőre, ahol megtudtuk: vége a Cserkészfiúk Szövetségének, a Jánosi-féle csoport is megszűntette működését. Így kapott nagy esélyt az Úttörőszövetség.
 De mint fentebb írtam, én 1948-ban már a NÉKOSZ-szal foglalkoztam a minisztériumban, a NÉKOSZ leáldozásával pedig kineveztek Budapesten a fiú- és lánykollégium igazgatójának.  Közben Fóton laktam, délután meg vasárnap a gyerekekkel voltam.
Kerekes Gyula református rektor úr lett az első úttörő-csapatvezető Fóton. A vagyon? A zsidócsapatnak nem volt semmije, egy szál gatyában jöttek. Zöld nyakkendőt mi adtunk nekik, ez volt az összes felszerelésük. A csapatnak volt ugyan egy rover-sátra. Nem tudom hová került, ez már 1945-ben, a harcok alatt eltűnt.
 A cserkészotthon a Kossuth utca 1. sz. alatti nagy házban volt (ez ma vasbolt), hozzá tartozott a saroképület is, mely a Szociáldemokrata Pártnak lett a székháza, a másik részét a katolikus egyház tartotta fenn. Ebből két szoba minősült cserkészotthonnak. Ebből nem lett úttörőotthon, mert az úttörők beköltöztek az iskolába.
 Kik voltak a nyertesek?  Kik a győztesek? Ezt ma nehéz megállapítani. Egy olyan egészséges és jó mozgalmat, mint amilyen a cserkészet volt, csak hosszú évtizedek alatt lehet kialakítani. A vesztes a magyar ifjúság volt. Vezettem háromhetes úttörőtábort, kipróbálandó: mit lehet átmenteni a cserkészetből. A gyerekek lelkesedtek volna a romantikáért. Kaptunk a honvédségtől tekerhetős tábori telefont. Ez akkor óriási volt.
 Mára kiűzetett a romantika a gyerekéletből. A tömegkommunikáció ellovagolta a gyerekek lelkületét. Most nem tudom, mivel lehet közösséget formálni. Az iskolák kínlódnak, hogy legalább osztályközösség legyen.
 A mai cserkészek folytatják? Úgy vélem, hogy a Sik Sándor nevével, Galambos Iréneusz nevével fémjelzett katolikus ág él. A többi ág ma már nem.
 Az én személyes sorsom? Amikor pályám során fegyelmit kaptam, abban három ok mindig volt. Pap voltam, cserkész voltam, nékoszos voltam. Mindez nagy bűnöm volt. 1952-ben azonnali hatállyal felmentettek, s az éj leple alatt kellett elhagynom az igazgatói lakást, hogy a bőröm mentsem.  Feketelistássá lettem.




Készítette