Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
angol rezümék

A 2004 – 2019 között megjelent Neveléstörténet jogutódja a POLYMATHEIA Művelődés- és neveléstörténeti folyóirat.

2007. ÉVFOLYAM - 3-4. SZÁM

Szerkesztőség: Események, tájékoztatók



A Pannon Egyetem BTK Pedagógiai Kutatóközpontja (Pápa) Győré Géza összeállításában 71 év 855 tétele címmel megjelentette Zsolnai József nyel¬vész. pedagógiai kutató, az MTA doktora, professor emeritus bibliográfiáját, amely a nemzetközi ISBD(m) és ISBD(s) szabványok szerint készült kitűnő adatolással. A bibliográfia felépítése: Önálló kötetek; Társszerzős kötetek; Tanulmányok, cikkek; interjúk, riportok; Szerkesztés; Szabadalmak: a NYTK, az ÉKP és a KÉK programok legitimációja. Külön fejezet tartalmazza a Zs. J.-ról és a Zsolnai-pedagógiáról szóló írások jegyzékét. A művet mutatók (sze¬mélynév, cím, periodika, év) zárják. - Pápa, 2006. 167 o.

***

Kolics Pál neveléstörténeti könyvei. A „Baranya szélén” működő kollé¬gánk, Kolics Pál maga is megérdemelné, hogy egyszer történeti munka fog¬lalja össze munkásságát. A hetvenes évek ország-világra szóló innovációja egyik pionírjaként, vezéralakjaként vezette a dobszai falubokor ÁMK-ját, majd Szigetváron működtetett kiváló teljesítményű iskolát. Felesége, Péteri Erzsébet pályaíve Ibafától, s az egyik, elsőként „bezárt" falun, Rózsafán át Dobszáig, Szigetvárig vezetett, s édesapjának, Péteri Ferenc lelkész-tanítónak az életútja is fordulatokkal teli volt. Ezek a „magántörténelmek" izgalmas tár¬sadalomtörténetté váltak: átölelik a huszadik századot a baranyai aprófalvak nevelésügyének „ősborókás” világát.
Kolics Pál elbúcsúzott a katedrától és az igazgatói irodától, de gazdag kútból támadt fel történészi-írói kedve. A Szilánkok című kötetnek Péteri Ferenc a szereplője, Kolics a szerkesztője. Lámpások címmel a Szigetvár-vidéki pedagógussorsokból állított össze enciklopédiát, követve azt a műfajt, amelyben több régió is megpróbálja rövid életrajzokban (olykor fényképeken is) meg¬örökíteni a zivataros 20. század falusi, kisvárosi tanítóinak, tanárainak az életútját. A kötet több mint félszáz sorsot mutat be: dinasztiák, házastársak küzdelmes és eredményes életútját. - Kulics Pál: Lámpások Szigetvár és vidé¬kén. Szigetvári Várbarát Kör, Szigetvár. 2007 (Trencsényi László)

***

A Magyar Comenius Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kutatócso¬portja Művelődés és Pedagógia című periodika új száma (amelyet ezúttal is Demjén István szerkesztett), ismét gazdag tartalommal jelent meg. A kőtetben egy fejezet neveléstörténeti munkákat tartalmaz Kelemen Elemér (Gondolatok az általános iskoláról - a 60. évforduló után), Czeglédi Lajos (A cserépváraljai iskola története), Demjén István (A népiskolai oktatás hely¬zete az edelényi járásban 1945-ben), Bán József (Dolgozók gimnáziuma a mezőkövesdi Katlikus Szent László Gimnáziumban), Lénárt Béla (Szakmai ellenőrzés, tanácsadás az általános iskolában), Nagy István (60 éves az álta¬lános iskola) tollából. A Portréban Répánszky Zoltán Képek a Mezőkövesd környékén élt neves oktatási szakemberek életéből című írása olvasható. Az Értékmentésben Villangó István Mezőkövesden otthonra lelt a gyűjtemény címmel a mezőkövesdi új iskolatörténeti gyűjtemény állandó kiállításának avatásán elhangzott beszéde olvasható. - Művelődés és Pedagógia. 2006. 140 o.

***

A pusztaszabolcsi Községtörténeti Füzetek 11. és 12. száma a helyi isko¬láztatás múltját mutatja be. A 11. számban Ádámné Farkas Beáta és Fülöp Magdolna Judit ,Jó szóval is oktasd, játszani is engedd..." címmel hét fejezet¬ben írták meg a helyi általános iskola történetét. A kötetet fényképmelléklet zárja. Az Ajánlásban írja Kovacsik István: „Ez a kiadvány felidézése és doku¬mentálása a műit idők oktatási-nevelési szokásainak, törvényeinek, gyakor¬latának. Tanulságos, értékmegőrző, értékteremtő sugallatával mindenkihez szól, valamilyen módon mindenkit megérint, hisz mindenki volt egyszer diák. Egy villanásnyi időre visszavisz a múltba, elénk varázsolja elődeink áldásos tevékenységét. Az anyagot összeállító két pedagógus áldozatos munkájának köszönhető, hogy egy szellemi kinccsel gazdagabbak lettünk.”
A 12. számban a két szerző „Ezerszer újra kezdeném alázatosan, boldogan” címmel a pusztaszabolcsi iskola egykor volt tanítói, tanárai, igazgatói komi mutat be olyanokat, akik a sikeres, alkotó tevékenységük mellett emlékezetes¬sé tették munkálkodásukat.

***

Az MTA Pedagógiai Bizottság neveléstörténeti albizottsága március 23-án az E1TE PPK-n tartott ülést, amelynek napirendjén a következő témák sze¬repeltek: 1. A magyar neveléstörténet kiemelkedő személyiségeinek évfor¬dulós köszöntése; 2. Szabolcs Éva: A neveléstörténet a „Pedagógia BA” és a „Neveléstudomány MA” képzésben; 3. Kelemen Elemér: A neveléstörténet oktatása az óvó- és tanítóképzőkben; 4. Pukánszky Béla: A tanárszakos MA szintű képzések. 5. Szabó Lajos: A többciklusú képzés bevezetése a sportszak¬ember-képzésben.
Az albizottság Kurucz Rózsa javaslatára úgy határozott, hogy a köszönté¬sek a június l-2-án tartandó szekszárdi konferencián legyenek.
A november 30-december l-jén Veszprémben megrendezésre kerülő konfe¬rencia témájául Német András javaslatára az albizottság a Történeti antropo¬lógia és nevelés - Kultúrák találkozása címet fogadta el.
Kelemen Elemér elkészítette a 2007-2010 közötti neveléstörténeti évfordu¬lók adattárát.
Mikonya György egy konferencianaptár készítését javasolta, hogy elkerül¬hetők legyenek az időpont-egyezések.
Donáth Péter elvállalta a felsőfokú tanítóképzés 50. évfordulója program¬jának előkészítését, Kelemen Elemér pedig az iskolaállamosítás 60. évfordu¬lója megszervezésére kapott megbízást.
Kelemen Elemér felhívta a figyelmet az olasz Macerata Egyetemre, amely a neveléstörténeti kutatás ottani központja, illetve ennek arra a nemzetközi pe¬riodikájára, mely a következő web-címen érhető el: www.hecl.it.
Mikonya György beszámolt a Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya tervezett programjairól.

***

A Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság április 7-én Devecserben a Kastélykönyvtárban tartotta felolvasó ülését. Az előadók és az elhangzott előadások: Németh Ernő (A devecseri Gárdonyi Géza Általános Iskola peda¬gógiai munkája). (Megjegyzés: A társaság hagyományai szerint a résztvevők mindig tájékoztatót hallgatnak meg a felolvasó ülés színhelye iskolája/isko¬lái munkájáról.) Lányi Katalin:(Megemlékezés Mészáros István neveléstörté¬nészről 80. életéve alkalmából); Gárdonyiné Avar Piroska (Emlékezés Avar Gyula pedagógiai munkásságára); Huszár János (Három tanév egy emlékezés tükrében 1945-1948). Tatai Zoltán (Molnár Gábor, a nagy utazó író pedagó¬giai jelentősége); Illés Ferenc (A zirci Reguly Antal Általános Iskola évkönyve 1950-2005). A program elnöke Németh Andrásné Farkas Gabriella volt, zár¬szót Tanai Károlyné mondott.

***

Az MTA Veszprémi Területi Bizottság Neveléstudományi Szakbizottság neveléstörténeti és alternatív pedagógiai munkabizottságai április 25-én Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán közös felolvasó ülést tartottak. Molnár Béla és Tölgyesi József köszöntőjét követően a kö¬vetkező előadások hangzottak el: Lányi Katalin (Megemlékezés Mészáros István 80. és Simon Gyula 90. évfordulója alkalmából); Németh Andrásné Farkas Gabriella (A múlt, jelen és jövő összekapcsolása a nyirádi iskola történetében), Gödé Andrea (Egy diákkutatás pedagógiai vonatkozásai); Molnár Béla (Kiss Árpád és a tanítóképzés), Füle Sándor (A magyar pedagó¬giai gondolkodók hagyatéka), Huszár János (Arany János, a pedagógus), Bús János (Mennyiségek, mértékek számok nélkül), Tatai Zoltán (Molnár Gábor, Pannónia utazó írója), Karács Zsigmond (A magyar nőnevelés úttörője, Takács Éva), Gróz Andrea (Pedagóguskép a 19 századi nevelési szakkönyvek¬ben); Laurenszky Ernő (Hitler elitiskolásai), Nádházi Lajos (A magyarországi úttörőintézmények története és adattára); Illés Ferenc (A zirci Reguly Antal iskola évkönyve 1950-2005); Tölgyesi József (Czike Bernadett: A pedagógus¬szerep változása. Alternatív és nem alternatív iskolák összehasonlító elemzé¬se. - Könyvismertetés).

***

A Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya tagjai Mikonya György elnök és Hegedűs Judit titkár szervezésében április 26-án Budapesten meglátogatták a Kazinczy utcai ortodox zsinagógát ennek rabbija kalauzolá¬sával, majd megbeszélték a szakosztály 2007 évi programját.

***

A Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya május 23-án Sopronban tartott neveléstörténeti sétát Mikonya György elnök és Hegedűs Judit titkár szervezésében, amely során meglátogatták az Erdészeti Múzeumot, a soproni levéltárat, megtekintették az Evangélikus Líceum könyvtárának ne¬vezetességeit, valamint az Erdészeti Egyetem könyvtárát, amely utóbbiban a selmeci műemlékkönyvtár ritkaságait nézték meg, majd sétát tettek a húsz hektáros botanikus kertben. A programot baráti beszélgetés zárta.
(E látogatás egyike volt a szakosztály országjáró szakmai programjának.)

***

A Kiss Áron Tisztelőinek Köre június 19-én a Kiss Áron Emléknap alkalmá¬ból Kodály Zoltán és a Kiss Áron-i gyermekjáték-dal hagyomány átörökíté¬se címmel rendezett fórumot Budapest-Hegyvidéken a Virányos Közösségi Házban, amelyen átadták az ez évi Pro Ludo-díjat Orosz István grafikusművésznek, és elhangzott Lackóné Pálfi Alojzia Áttekintés Kodály Zoltán gyer¬mekdal- és játékkutatásainak forrásvidékéről című előadása Civil szer¬vezetek, intézmények és önkormányzatok képviselői megemlékezést és koszorúzást tartottak Kiss Áron emléktáblájánál. A megemlékező Joób Árpád, a Nyíregyházi Főiskola ének-zene tanszékének vezetője volt.

***

Június 20-án a Budai Tankönyvcentrumban Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke mutatta be az Áment Erzsébet ál¬tal szerkesztett Hiszek az ifjúságban (Módszerek, tanárok, diákok az Új Iskolában) című kötetet, amely a Magyar reformpedagógiai törekvések soro¬zatban jelent meg.

***

A Magyar Pedagógiai Társaság, az MTA Pedagógiai Bizottság neveléstörté¬neti albizottsága, valamint az MTA Pécsi és Veszprémi Területi Bizottság ne¬veléstörténeti munkabiztottságai június 21-én Kaposváron a megyeházán Kelemen Elemér neveléstörténész, főiskolai tanár, c. főigazgató, az MTA ne¬veléstörténeti albizottság tiszteletbeli elnöke, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet egykori vezetője tiszteletére 70. születésnapja alkalmából megemléke¬zést tartottak, amelyen Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke köszön¬tötte az ünnepeltet, s díszoklevelet adott át számára.
Laudációt Tölgyesi József főiskolai docens, a veszprémi munkabizottság titkára, a Neveléstörténet főszerkesztője mondott (Kelemen Elemér munkás¬sága a magyar és a közép-európai pedagógia körében), majd átadta számára a munkásságát bemutató bibliográfiát. Kelemen Elemér Gondolatok az általá¬nos iskoláról címmel tartott előadást, majd egykori pályatársai, barátai, tisz¬telői köszöntötték.

***

Az MTA Pedagógiai Bizottság neveléstörténeti albizottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya és az ELTE TÓFK Tudományos Bizottsága Nagy László születése 150. évfordulója alkalmából június 22-én Budapesten Nagy László és kora címmel rendeztek tudományos konferenciát. Az előadók és előadásuk: Kelemen Elemér (Nagy László és a II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus); Németh András (Nemzetközi re¬formpedagógiai-gyermektanulmányi törekvések és Nagy László); Pukánszky Béla (A reformpedagógia és Nagy László gyermekképe), Nagy Péter Tibor (Nagy László és nemzedéktársai - a magyar pedagógiai elit a századfordulón); Donáth Péter (Adalékok Nagy László pályájához 1918-1922); Ritoók Pálné (A pályaorientáció és a tehetségfejlesztés pszichológiája Nagy László mun¬kásságában), Bollókné Panyik Ilona (Nagy László és a tanítóképzés); Áment Erzsébet (Nagy László és az Űj Iskola).

***

Július 4-6-án neveléstörténeti jelentőségű tanácskozásra került sor Székesfehérváron a Kodolányi János Főiskolán. A főiskola, együttműködve a Magyar Pedagógiai Társaság napközi otthoni és családpedagógiái szakosztá¬lyaival (vezetők Isépy Mária és Mészáros Ilona), valamint az MTA Veszprémi Területi Bizottság Neveléstudományi Szakbizottság pedagógiai munkabizott¬ságával, Füle Sándor főiskolai tanár, a hazai napközi otthoni nevelés országos szakértője javaslatára megrendezte a Napközi Otthoni Nevelők III. Országos Tanácskozását. A hazai napközi otthonok működése 105. tanévében meg¬tartott tanácskozás a másodikat követően több mint negyven év után került megrendezésre. A tanácskozáson Füle Sándor idézte fel a hazai napközi otthoni nevelés történetét, és számos elméleti és gyakorlati vonatkozású elő¬adás hangzott el plenáris ülésen, illetve a szekciókban. A tanácskozás résztve¬vői Ajánlást fogadtak el, amelynek szövegét eljuttatták az érdekelt főhatósá¬gokhoz, intézményekhez.

***

Gyászhír - Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Komlósi Sándor, a Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézetének nyugalmazott fő¬iskolai tanára, a pécsi pedagógusképzés kiemelkedő egyénisége, tisztelt és szeretett kollégánk, tanárunk július 17-én (életének 88. évében) elhunyt. Tudása, szorgalma, oktatói és kutatói tisztessége mérvadó számunkra. Neveléstörténeti, összehasonlító pedagógiai és családpedagógiai műveiből ta¬nárok, tanárjelöltek, oktatáskutatók generációi építkeztek, építkeznek itthon és szerte a nagyvilágban. {PTE BTK honlap)

***

A Magyar Pedagógiai Társaság, a Kiss Árpád Emlékbizottság, Újbuda Önkormányzata és az Újbudai Pedagógiai Intézet szervezésében szeptember 13-án Kiss Árpád, a kiemelkedő tudós és pedagógus születése 100. évfordulóját ünneplő Emlékév jelentős eseményeként tisztelői emléktáblát avattak egy¬kori lakóházán. (Budapest, XI. Bercsényi u. 12.) Köszöntőt Görög András, a XI. kerületi Oktatási és Informatikai Bizottság elnöke mondott, megemléke¬zést Báthory Zoltán, a Kiss Árpád Emlékbizottság elnöke és Ollé János (ELTE Neveléstudományi Intézet) mondtak. Az emléktábla szövege: Itt élt és dolgo¬zott Kiss Árpád (1907-1979), a magyar nevelésügyi és pedagógiai kutatás ki¬emelkedő képviselője. Magyar Pedagógiai Társaság - Újbuda Önkormányzata - Kiss Árpád Emlékbizottság – 2007”

***

A Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében szeptember 18-án a Gondolat Kiadó szervezésében az általa kiadott Kardos József: Iskola a politika sodrá¬sában 1945-1993 című kötetet Izsák Lajos történész mutatta be. (A könyvről e lapszámunkban olvasható Horánszky Nándor ismertetése.)

***

Az MTA Pedagógiai Bizottság neveléstörténeti albizottsága szeptember 20-án az ELTE PPK-n tartott ülésén a következő napirendi pontok szerepeltek: 1. A november 30-december 1-jei veszprémi Történeti antropológia és nevelés - Kultúrák találkozása című konferencia előkészítése; 2. Tájékoztató az MTA regionális neveléstörténeti munkabizottságok munkájáról (Tölgyesi József), 3. A Neveléstörténet-folyóirat és az albizottság kapcsolata (Tölgyesi József).
Németh András elnök javaslatára az albizottság három új tag felvételét fogadta el. Az új tagok: Golnhofer Erzsébet, Budapest (ajánlói: Szabolcs Éva és Pukánszky Béla), Kovátsné Németh Mária, Győr (ajánlói Németh András és Tölgyesi József). Szabó Péter, Székesfehérvár (ajánlói Mikonya György és Szabolcs Éva). A következő albizottsági ülésen mindhárman 20-20 percben székfoglalót tartanak.
Németh András beszámolt arról a reformpedagógiai és életmód-pedagó¬giai konferenciáról, amely Graz és Szombathely szervezésében valósult meg.
Az albizottság Gáczi János felvetése alapján foglalkozott a neveléstudomá¬nyi folyóiratok pénzügyi ellehetetlenülésével, s Németh András megbízást ka¬pott arra, hogy ezzel kapcsolatban memorandumot intézzen a minisztérium¬hoz.
Orosz Gábor arról tájékoztatta az albizottságot, hogy a Debreceni Egyete¬men a Neveléstudományi Intézet részeként megalakult a nevelésfilozófiai és neveléstörténeti tanszék.





Készítette