Tanulmányok

Közlemények

Megemlékezések

Események

Könyvismertetések

Rezümék
Szerkesztőség
Francia rezümé
Szerkesztőség
Német rezümé

2005. ÉVFOLYAM - 1-2. SZÁM

Emmer Gáborné: Funke, Fritz: Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés; [ford. Magyar István]. - Bp. : Osiris, 2004. - 487 p.

(Eredeti cím: Buchkunde : Ein Überblick über die Geschichte des Buches. - Bibliogr.: 443-457. p.) - "Tekintettel arra, hogy az iránt a tankönyv és kézikönyv iránt, amelyet az Olvasó a kezében tart, 1959-es első kiadása óta szűnni nem akaró érdeklődés mutatkozik, a kiadó és a szerző örömmel határozta el az immár hatodik, újra átdolgozott kiadás megjelentetését" - írja a könyv előszavában a szerző.

1. A kötet első fejezetében Az írás és az íráshordozók cím alatt az írás keletkezésétől, az egyes írásrendszerek kialakulásán keresztül, a nyomtatott írás és a művészi írás 20. századi fejlődéséig kíséri nyomon Fritz Funke az információ rögzítésének történetét. 
Különösen érdekes Az írómesterek és írásművészek című rész, melyből megtudható, hogy a 13. századtól kialakult író- és számolómesterség megteremtette a maga iskolarendszerét. Az íróiskolákban a polgárok fiai tanulták az írás, olvasás, számolás, illetve a vallás- és erkölcstan alapjait, hogy jövőbeni hivatásukat gyakorolhassák.
A 19. században eltűnik az írómesteri hivatás, helyét az elemi iskolai írástanítók veszik át. Az írásformák változása, a régi írások olvashatóságának, korának, eredetének, valódiságának meghatározása létrehívta a paleográfia tudományát, mely korábban az oklevéltan (diplomatika) segédtudománya volt, majd a történelem, a filológia, a levéltár és a könyvtártudomány segédtudományává vált, majd önálló kultúrtörténeti diszciplína lett.

2. Az írott könyv című második fejezetben a könyv társadalmi jelentősége számbavételénél említésre kerül a könyv által szolgált oktatás. A könyvalkotás és az oktatás kölcsönös egymásrautaltsága olvasható ki a műből: a könyvek létrehozására alakuló iskolák, valamint a tanulásban használt információhordozók gondolatmenetére felfűzve a kultúrtörténeti hátteret. A kódexfestészet román és gótikus stílusjegyei, angliai, franciaországi, itáliai, németországi,  németalföldi és csehországi jellemzői  után A könyvnyomtatás feltalálása és fejlődése követhető nyomon a kötetben. A könyvnyomtatás több új társadalmi szükségletet elégített ki, köztük a városok oktatási intézményeinek (iskolák, egyetemek) könyvigényét is. A legtöbb könyv a teológia és a jogtudomány köréből származik, többet kommentárokkal láttak el az iskolai oktatás számára.

3. A könyvnyomtatás a kampány, a reklám, a felvilágosítás eszközeként története során első ízben a reformáció és a német parasztháború idején mutatta meg a benne rejlő lehetőségeket… A könyvek tartalma és kiállítása már nem csupán a képzett rétegek szűk körét szólította meg, hanem a tömeget is, amely ebben az időben soha nem tapasztalt módon állt készen a nyomtatványok közvetítette új eszmék befogadására. A humanizmus és a reneszánsz művészeti mozgalmában nagymértékben kifejezésre jutottak a városi polgárság társadalmi és politikai képzetei, komoly teljesítmények születtek a tudományban, irodalomban és a művészetetekben. Az erősen megnövekedett olvasási kedv később, a 18. században már a lakosság minden rétegét érintette, kölcsönkönyvtárak és olvasótársaságok megalapításához vezetett. Az olvasótársaságok klubszerű polgári egyesületekként működtek, melyek beszerezték és tagjaik számára rendelkezésre bocsátották a kiadványokat. Nemcsak olvasóhelyiségeket alakítottak ki, de irodalmi beszélgetéseket és társas összejöveteleket is szerveztek.
   A kiadványok legfontosabb gyűjtőhelyei az egyetemek könyvtárai, valamint a nemesség és a fejedelmek udvari könyvtárai voltak. A könyvnyomtatás iparosodása a 19-20. században Németországban már szükségessé tette a nyomdatechnikai szakterületen való képzést a felsőoktatásban.

4. A könyvművészet. A könyv megtervezéséhez szükséges elemek (betű, tipográfia, címoldal, díszítés, illusztráció, kötés) egységes kialakításáról szól a negyedik fejezet. Az ősnyomtatványok tipográfiai megformálása, a bibliofil kiadások bemutatása után stílustörténeti áttekintés következik, ahol a szerző a reneszánsztól a szecesszióig követi nyomon a könyvművészet meghatározó alkotóművészeinek munkáját. Ezek a mesterek művészeti akadémiákon és iparművészeti iskolákban oktatói tevékenységet is kifejtettek  A könyvek nyomtatásához igen korán kapcsolódott az illusztrációk igénye. A rézmetszés és fametszés technikai eléjárásai, az európai illusztrátorok számbavétele során képet kapunk a német, a francia, az angol, az itáliai könyvillusztrációs művészetről.

5. Az ötödik fejezet a könyvkötés technikájával foglalkozik. Végigkíséri a kötőmesterség fejlődését a kódexek megjelenésétől a kézi kötés problematikáján át a kiadói kötés szerepéig. Fritz Funke munkájának 6., átdolgozott német kiadása tekintetbe veszi a könyvészetben és könyvnyomtatásban az elmúlt évtizedekben végbement változásokat, melyek elsősorban a komputertechnika fejlődésének köszönhetőek. Vizsgálja a könyvművészetben megjelenő modern hatásokat és kifejezési formákat, melyek az illusztrációk terén tapasztalhatók.
A kötetet témakörökre bontott, részletes bibliográfia, valamint név-, tárgy- és címmutató, továbbá ábrajegyzék egészíti ki.





Készítette