„Akik ragaszkodnak a döglött
tehén bőrébe kötött falemezek látványához és tapintásához - s fizetni is hajlandóak
érte -, azoknak azért nem kell majd lemondani róla; szükség esetén automatikusan
le lehet gyártatni néhány elegáns kötetet." William Mitchell-nek, az MIT
dékánjának kétértelműen ironikus szavait sokan idézik szerte az Interneten,
melyek egy új korszak kezdetét, az elektronikus könyvek eljövetelét hirdetik.
Számítógépes formában olvasható könyvek persze már régóta léteznek. Még a „múlt
század" hetvenes éveiben indult például az amerikai Project Gutenberg az
angol nyelvű szépirodalom online terjesztésére, a nyolcvanas évek második felétől
ezerszámra publikálják a teljes szövegű műveket CD-ROM lemezeken, és 1994 óta
működik a Magyar Elektronikus Könyvtár is, ami szak- és szépirodalmat egyaránt
gyűjt és szolgáltat az Interneten. Az elmúlt 2-3 évben viszont tényleg valami
új dolog kezdődött el ezen a téren, és mivel hatalmas pénzek sorakoztak fel
mögötte, várhatóan nagy hatással lesz a könyvkiadásra, -terjesztésre, -olvasásra,
illetve általában a „könyv" fogalmára.
A folyamat egyik jelentős eseménye - mely talán valóban egy forradalom kezdetét
jelentette - Stephen King „Riding the Bullet" című novellájának Internetes
publikálása volt 2000. március 14-én. A művet néhány nap alatt több mint félmillió
alkalommal töltötték le (a csúcsidőszakban másodpercenként 5 példányban, gyorsan
túlterhelve a szolgáltató gépeket), majd rövidesen egy hackernek sikerült a
másolásvédelmet feltörnie, így már számos kalózpéldány is közkézen forog. Ez
volt az első meggyőző bizonyíték arra, hogy tömeges igény van az elektronikus
könyvekre, hogy valódi piac van a kibertérben. A könyvkiadók a másik intő jelet
a Napstertől kapták: a könyveknél egyszerűbben számítógépre vihető és élvezhető
zenék lavinaszerű terjedése a file-cserélő szoftverek segítségével, arra figyelmeztette
őket, hogy ha nem lépnek gyorsan, akkor az ő termékeik is könnyen a lemezgyárak
kiadványainak sorsára jutnak. Az árusítható elektronikus könyvek (e-books) szabványainak
és az olvasásukhoz szükséges szoftver és hardver eszközöknek a kifejlesztése
már néhány éve egyébként is folyamatban volt, de ezek a fejlemények felgyorsították
a munkákat, és a pénzt megszimatolva néhány igazi nagyágyú - köztük a Microsoft
- is belépett a versenybe.
Hirtelen tucatnyi e-book formátum és a hozzájuk tartozó néhány százdolláros,
kisméretű célszámítógép jelent meg. A Rocket eBook, a SoftBook, az Everybook
és társaik már inkább könyvre hasonlítanak, mint számítógépre, a beléjük tölthető
sok ezer oldal ugyanúgy lapozható, jegyzetelhető, könyvjelzővel ellátható, mint
papíralapú elődjük esetében, de néhány igen hasznos plusz szolgáltatást is tudnak:
például villámgyors keresés a teljes szövegben, sötétben is olvasható megvilágított
képernyő, állítható betűméret és színek, felolvasó szoftver. Az e-book állományok
többsége emellett a hordozható kézi- és táskagépeken, valamint a hagyományos
PC-ken is megnézhető, ingyenes olvasóprogramokkal. A formátumok vetélkedéséből
valószínűleg az Adobe cég PDF-je (Portable Document Format) és a Microsoft által
is támogatott OEB (Open E-book) szabvány marad meg, mindkettő nagyon sokoldalú
és többek között másolásvédelmet is tartalmaz.
Az olvasóeszközökön kívül már csak e-book kiadókra van szükség az új iparág
beindításához - a nyomdák, terjesztők és könyvesboltok kihagyhatók a folyamatból,
ezek feladatát ellátja az Internet. Gombamódra szaporodnak is az elektronikus
könyveket publikáló cégek, köztük már néhány magyar is található. Alapvetően
kétféle stratégiát követnek ezek a kiadók: vagy nyomtatásban gazdaságtalan,
szűk olvasókört érdeklő műveket jelentetnek meg, vagy éppen hogy a népszerű,
bestseller írókat és műfajokat publikálják, ezzel próbálva rászoktatni az embereket
a képernyőn való olvasásra. A „beetetés" egyik további módja, hogy a legtöbb
kiadónál ingyenes könyveket is letölthetünk (általában már nem jogvédett klasszikusokat)
és a fizetős kiadványok ára is rendszerint jóval alacsonyabb, mint a nyomtatott
változat. A közvetítők kihagyása a publikálási tevékenység gazdasági vonatkozásait
alapjaiban változtatja meg: a költségek jelentős csökkenésével a szerzők és
az olvasók egyaránt jobban járnak.
A nagy kérdés persze az, hogy valóban sikerül-e tömegeket megnyerni az újfajta
könyvek híveinek? Jelenleg az emberek sokkal jobban szeretnek számítógéppel
írni, mint olvasni. A hosszabb elektronikus leveleket és Web-oldalakat szinte
mindenki kinyomtatja, ha rendesen át akarja őket nézni. „Mikor már 12 órája
ülök a számítógép előtt, olyanok a szemeim, mint két teniszlabda" - panaszkodik
Umberto Eco. A Xerox cég egyik kutatója, Nick Sheridon szerint: „A számítógépes
monitor a műszálas ruhához hasonlít. Az ötvenes években feltalált műszál minden
szempontból ideális: egyszerű előállítani és felhasználni, a belőle készült
ruha könnyen mosható és nem kell vasalni. Csak éppen az emberek nem szívesen
hordják. A monitor is a valaha kitalált leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb
eszköz a szövegek megjelenítésére, de sajnos senki nem szeret róla olvasni."
Az ergonómiai nehézségek kétségtelenül a legnagyobb hátráltatói az elektronikus
könyvek terjedésének. Még a könyvméretű, hordozható e-book olvasók sem olyan
kényelmesek, mint a zsebre vágható, hajlékony, fél kézzel tartható puhakötésű
könyvek vagy a széthajtható újságok, a képfelbontásuk meg sem közelíti a nyomtatott
papírét, és folyton újra kell tölteni az akkumulátorukat. Ugyanakkor a diákoknak,
a sokat utazóknak, a tudományos kutatóknak, a nyelvtanulóknak, a vakoknak és
több más csoportnak nagyon nagy segítség lesz, hogy egy egész könyvtárat vihetnek
magukkal egy többé-kevésbé intelligens, alig 1 kilós kis készülékben, amely
mellesleg valószínűleg még mobil telefonként, MP3-lejátszóként, noteszként,
Internet böngészőként és elektronikus levelezőként is szolgál majd.
Mások szerint viszont az igazi megoldást az elektronikus papír és tinta fogja
jelenteni. A Xerox és a 3M, illetve az E Ink és a Bell Labs közös fejlesztései
néhány éven belül piacképes, olcsó termékek lehetnek, ha minden jól megy. Az
e-papír nem vastagabb, mint egy írásvetítő fólia, ugyanolyan hajlékony, a betűket
és a képeket két réteg közé zárt tizedmilliméteres kis golyók rajzolják ki,
melyek gyenge elektromos feszültséggel állíthatók be a megfelelő irányba, és
ezt a helyzetüket azután áramforrás nélkül is megőrzik. A fóliák összesodorhatók
vagy lapokra szabdalhatók és egybe is köthetők, a szükséges elektronika pedig
a kötet gerincében helyezhető el.
Isaac Asimov harminc évvel ezelőtt egy olyan videokazettáról álmodozott, amely
magában foglalja a lejátszó készüléket is, nem kell hozzá tápenergia, nem zavarja
a környezetet, és különösebb kezelő szervek nélkül, szinte csak a szemünkkel
vezérelhető. Majd nem kis megelégedéssel állapította meg, hogy ez a mindentudó,
futurisztikus kazetta már évszázadok óta létezik, és „könyv"-nek hívják.
Könnyen lehet, hogy a most kibontakozó e-book forradalom végére egy hasonló
kört ír le a technikai civilizáció: a legkényelmesebb e-book kifejlesztésére
tett erőfeszítések eredményeként az emberiség újra feltalálja a Könyvet.
Magyar és külföldi e-book kiadók:
http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/ekiado/
http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/kulfoldi/